Január elseje a nagy fogadalmak napja. Az év elején valahogy könnyebben belevágnunk a nagy tervek megvalósításába. Mintha ez a dátum egy vízválasztó lenne: borítsunk fátylat a múltra és indítsuk tiszta lappal az új esztendőt! Például kezdjünk el rendszeresen sportolni. Jöjjön most egy inspiráló történet Tamás Rita újságíró, coach, a Ne pánikolj, sportolj! mozgalom megalapítójától!
Akinek az életét mentette meg a rendszeres sportolás, fel sem merül benne, hogy reggel ne pakolja össze a felszerelését és lustaságból elbliccelje az edzést. Tudja jól, hogy a mozgás jelenti számára az üzemanyagot a túléléshez, a kiegyensúlyozott hétköznapok fenntartásához. Ez történt Tamás Ritával is, aki egy súlyos magánéleti válság, anyagi kilátástalanság, egy pánikbetegség után, 15 évvel ezelőtt döntött úgy, kezébe veszi a sorsa irányítását. Rita ma már egy lelkes közösség vezetője, több mint 65 ezren követik őt a közösségi médiában a Ne pánikolj, sportolj oldalán, ahol posztjaival, jótékonysági kezdeményezéseivel rengeteg erőt, motivációt ad fiataloknak, időseknek egyaránt. Rita szerint soha nem késő elkezdeni a rendszeres mozgást, 40 felett pedig kifejezetten ajánlott, ha nem szeretnénk fásult, öreg néniként élni nyugdíjas éveinkben. Oké, de hogyan kezdjünk bele?
Nem mindegy, honnan indulsz
Rita gyerekkorában élsportoló volt, versenyszerűen asztaliteniszezett. Aztán úgy hozta az élet, hogy más dolgok kötötték le a figyelmét: munka, család és egy pánikbetegség. Újságíróként, kisgyerekes anyaként rendkívül stresszes életet élt, nem evett rendesen, nem figyelt oda a pihenésre, a testi, mentális és szellemi feltöltődésre. Mind ehhez egy játékszenvedéllyel megáldott férj is társult, több millió forint adósággal. Rita viselte az egzisztenciális terheket a családban, a nagy nyomás alatt úgy érezte, teljesen nem bírja tovább. 33 évesen azért kezdett el sportolni, hogy legyőzze a betegségét és a mozgás segítségével hozza újra harmóniába önmagát.
A sport terén is nagy utat tett meg, ma már nem azt csinálja, amit elkezdett. Amikor még bőven pánikbeteg volt, az edzőteremben a kezdeti időkben még a gyógyszerei társaságában dolgoztatta a testét. Majd bejött a futás az életébe, később az úszás és a kerékpározás, vagyis a triatlon. A jelenlegi edzésmódszere úgy néz ki, hogy hetente 3-4 alkalommal erősít, háromszor fut és egyszer úszik. Van, hogy naponta két edzést is bevállal, hogy legyen a héten egy pihenő napja.
40-es kezdő, újrakezdő sportolók
Persze nem mindenki akar és tud így élni, ez a tempó Rita választása. Ha most kezdünk neki a rendszeres sportolásnak, heti 2-3 alkalom elég egy olyan mozgásformában, ami szimpatikus nekünk. A túlsúlyos, ízületi problémákkal, vagy a változó kor tüneteivel küzdő nők, ha hetente 3- szor 30 percet gyalogolnak kezdetben, az már nagyon jó. Akiknek jó a fizikai állapota, s igényük van az izmosodásra, ajánlott, hogy legalább egy órát töltsenek el alkalmanként az edzőteremben, ennek van már sportértéke. Egyszerűbb gyakorlatokkal kell kezdeni, kisebb súlyokkal, kisebb ismétlésszámmal, majd fokozatosan növelni a terhelést.
Egyedül nem megy
Jó, ha van segítség, de nem mindenki engedheti meg magának anyagilag, hogy személyi edzőt fogadjon. Az interneten sok olyan tudásra szert lehet tenni, amely alapján elkezdhetünk edzeni. Sok helyen van teremedző, akinek nem kell fizetni és aki azért van ott, hogy a kezdőket terelgesse, instruálja. Megmutatja a gépek használatát, felhívja a figyelmet a leggyakoribb hibákra. Akkor kell szakember segítségét kérni, ha valami extra célt szeretnénk elérni, vagy ha komoly egészségügyi problémánk van.
Mennyi az annyi?
Rita a heti nyolc edzésével majdnem úgy él, mint az élsportolók. Ő már eljutott oda, hogy mindezt azért is csinálja, mert imádja, kikapcsolja. Többféle sportot végez, ettől nem válik unalmassá a mozgás. Azt gondolnánk, hogy egy átlagember napi rutinjába ez a mennyiség nem férhet bele. Rita szerint igenis megoldható, mindenki maga dönti el, mire költi az idejét. „Egy átlagember, ha vasárnap megnézi a telefonján a heti statisztikát, azt látja, hogy napi 4-5 órát töltött a képernyő előtt. Esténként filmet néz, vagy tévézik. Nekem nincs se HBO Go, se Netflix előfizetésem, 15 éve tévét sem nézek, ezért kicsit műveletlen is vagyok a filmek terén. Nem tudom micsoda a Trónok harca és a Szex és New York sorozatból sem láttam egyetlen epizódot sem. Helyette sportolok, sok időt töltötök a szabadlevegőn, ami jót tesz a testemnek, a mentális állapotomnak, a szellememnek.”
Szokássá válik a sport
Azt szokták mondani, hogy egy szokás elsajátításához legalább 3 hétre van szükség. Ha valaki be tudja úgy iktatni a mozgást a hétköznapjaiba, hogy ne legyen teher a számára, egy hónap alatt szerves részévé válhat az életének. Vannak, akik átesnek a ló túl oldalára és annyira rákattannak a sportra, hogy szinte függővé válnak. De ez nem a sportolással eltöltött idő mennyiségétől függ, állítja Rita. „Akkor válik valaki függővé, amikor már semmi más nem érdekli az életben csak a sport. Nem tud elolvasni egy könyvet, nem jár színházba, moziba, egy olyan programra se, ami nem a sportról szól, amikor az emberi kapcsolatai is rámennek erre. Én heti 8 edzéssel sem mondanám azt, hogy rá vagyok kattanva a mozgásra, mert millió más dolog is érdekel. Van, akinek 3-4 edzés mellett beszűkül a tudata. Sportolni nem azért kezdünk el, mert valamilyen függőséget akarunk kialakítani, és ezáltal rosszabb életvitelünk lesz, mint előtte volt. A harmónia kialakítása legyen a cél.”
Több mint alakformálás
Amikor rendszeresen sportolunk, ez idővel meglátszik az alakunkon. Lefogyunk, izmosodunk, erősödünk. De a sport az élet más területére is jótékony hatással van. „Látom a ma emberén, hogy iszonyatosan szórt a figyelme. Annyi impulzus ér minket, hogy elkalandoznak a gondolataink, nehezen megy a fókuszálás. Nem tudunk mérlegelni, mi a fontos és mi nem. A sport abban tud segíteni, hogy rendszert visz az ember életébe. Jobban tudjuk az időnket beosztani, sikerélményt nyújt, hogy legyőzzük a lustaságot, elfelejtjük a halogatást. Ettől erősödik az önbizalmunk, magabiztosabbá válunk. Jobban tudjuk képviselni az érdekeinket akár a munkahelyünkön, vagy a párkapcsolatunkban. Ez egy felfelé ívelő spirál, sportolsz, jobb lesz az életed, még inkább kedved van sportolni és ezáltal újabb sikereket érsz el.”
Az a fránya lustaság faktor
A kevésbé fegyelmezett emberek pont akkor dőlnek hátra és engednek meg maguknak egy kis lazítást, amikor elérték az első sikereket. A még fegyelmezetlenebbek hosszabb ideig benne maradnak ebben az állapotban és csak akkor válnak újra aktívvá, amikor saját bőrükön érzik újra a negatív jeleket. Rita válasza erre a jelenségre: „ Nem adok magamnak mozgásteret, nem teszem mérlegelés tárgyává, hogy aznap megyek-e edzeni, vagy sem. Nyilván nekem is vannak rosszabb napjaim, volt olyan időszak az elmúlt 15 évben, amikor én is elgyengültem, mert más dolgok vitték el az energiáimat. De ilyenkor arra gondoltam, hogy engem az aktivitás tart életben. A lelki alkatomnak köszönhetően hajlamos vagyok a depresszióra, nekem a sport a gyógyír erre a betegségre is. Ezért éri meg az erőfeszítés, ezért jutottam el saját magamnak köszönhetően a harmónia állapotába.”
Ezt is olvasd el!