• László Kriszta

„Abbahagytam a hajfestést”

Amikor az első ősz hajszálaink megjelennek, csodálkozva szembesülünk az idő múlásával. Vannak, akik gyorsan kitépdesik őket, mások nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget nekik. De, amikor az ősz hajszálak már tucatszám „csúfítanak bele” az eredeti hajszínünkbe, s néhány centis lenövés formájában az ápolatlanság érzetét keltik kinézetünkben, a nők nagytöbbsége a hajfestéket hívja segítségül eltüntetésükhöz. Mostanában új trend van kialakulóban: egyre több 40 feletti nő dönt úgy, hogy megadja magát a természet törvényének és felvállalja őszülő tincseit.


Busi Andrea 43 éves kommunikációs szakértő, két kamaszlány édesanyja is közéjük tartozik. Tíz hónappal ezelőtt hosszas hezitálás után döntött úgy, hogy abbahagyja a hajfestést: jöjjön, aminek jönnie kell, hagyja lenőni festett hajszálait. Akkor még nem tudta, hogy a rá váró történetben számtalan mélyrepülés is vár rá. De Andi nem adta fel, ma pedig már kifejezetten szereti mákos haját.



Szép, göndör, sötétbarna színű hajad van, amin feltűnően látszódnak az ősz hajszálak. Szerintem ez egyáltalán nem zavaró, sőt a hullámos tincseken kifejezetten jól mutatnak a fehér tincsek. Hogy viszonyulsz a hajad mostani állapotához?

10 hónappal ezelőtt vágtam bele ebbe a kalandba, azóta kb. 10 centit nőtt le a hajam. Nem tudom, hogy ez sok-e vagy sem, nekem úgy tűnik gyorsan nő a hajam. Most már sokkal könnyebb a helyzet, mint az elején volt. A lenövés elérte azt a hosszúságot, amikor már látszik, hogy nem egy-két kihagyott hajfestésről van szó, hanem tudatos döntésről, de a festett tincsek eltűnése még messze van azért.


Ezek szerint nehezen indult a haj lenövesztés. Minyen nehézségekkel szembesültél az elején, amelyek miatt esetleg fel is adhattad volna a tervedet?

Érdekes volt megtapasztalni az emberek hozzáállását a hajamhoz. Tavasszal, ahogy egyre nagyobb lett a lenövésem, lekerült a sapka a fejemről, de még viseltük az arc jórészét eltakaró maszkot, kaptam furcsa pillantásokat. Az utcán, az üzletben, amikor összetalálkoztam anyukákkal, láttam a tekintetükben, hogy nem értik, mi történhetett velem. Tapintatból nem bámultak meg, nem is kérdezősködtek, de a szemük oda-oda tévedt a fejemre. Az ilyen jelenetek után nem igazán éreztem jól magam, de nem adtam fel.



Amikor reggelente belenéztél a tükörbe, nem gondoltad azt, hogy ápolatlan a külsőd? Te, aki egy dekoratív nő vagy, hogyan engedheted meg magadnak mindezt?

Nagyon erős volt bennem az elhatározás és tudtam, hogy a végeredmény jó lesz. Nem az ősz hajszálakkal van baj, hanem az átmenettel, amíg ki nem alakul az őszülő frizura. Az elején sokszor éreztem úgy, mintha koszos lennék, olyan érzésem volt, mint ha piszkos ruhát viseltem volna. Szerencsére ez már elmúlt, megszoktam ezt az állapotot, sőt már nagyon tetszik. Reggelente felteszek egy sminket, felveszem a szép ruháimat, csinálok egy frizurát és ettől még jobban érzem magam. Mostanában kifejezetten figyelek erre a reggeli rituáléra, amelyek a nőiességemet erősítik.


Mi áll a döntésed hátterében? Van valami konkrét oka annak, hogy 43 évesen a látványos őszülés útjára léptél?

Régóta vannak ősz hajszálaim, amikor már egy centis lenövésem volt és láttam, hogy erősen őszülök, elkezdtem játszani a gondolattal, mi lenne, ha nem festetném be őket. Elmondtam a barátnőimnek, kolleganőimnek, családtagjaimnak, akik mind lebeszéltek erről. Aztán ahogy jött a Covid-helyzet, itthon voltunk home officeban, nem voltak rendezvények, ekkor érlelődött meg bennem az elhatározás. Elkezdtem újságcikkeket, blogokat olvasni, lelkileg is felkészülni arra, ami rám vár.

Szerintem teljesen természetes dolog az őszülés, nagyon izgalmas tud lenni egy frizura, ha vannak benne ősz csíkok. Csak azért, mert mások elfogadhatatlannak tartják, én nem akarom eltakarni őket.

A másik ok az volt, hogy látom a lányaimon, a tökéletesség iránti vágy mennyire befolyásolja őket. Persze, tini koromban én sem voltam teljesen elégedett a testemmel, de nem akartam ennyire görcsösen megfelelni a kor szépségideáljának. Remélem, ha a lányaim látják, hogy én felvállalom ezt a mások számára tökéletlenségnek tűnő, ámde teljesen természetes jelenséget, ami az őszülés, ők is engednek a megfelelési vágyaikból. Azt szeretném sugallani számukra, hogy merjenek mások lenni, nem beállni a sorba, nem úgy kinézni, ahogy manapság az elvárás.


Most, hogy az anyukájuknak már kezd szépen lenőni a haja, mit szólnak a látványhoz?

Érdekes, most már nem ágállnak ellene. Mostanában nagyon figyelek arra, hogy a gyerekek előtt ne szapuljam magam.

Mert mi nők nagyon gyakran beleesünk a csapdába, hogy a külsőnk miatt szavakkal, gondolatokkal bántjuk magunkat. Én ezt most abbahagytam.

Az elején még panaszkodtam nekik, hogy milyen gáz a hajam, de ők már akkor aranyosan azt válaszolták, hogy egyáltalán nem feltűnő a lenövés. A férjem is elfogadta a döntésemet, tőle sem kaptam negatív kritikát. Nem azért, mert nem érdekli, hogy nézek ki, tudom, hogy fontos számára a külsőség, de tiszteli az elhatározásomat és ha nekem jó ez, akkor neki is az.


És mit szólnak a munkahelyeden? Az AVON kozmetikai márka PR specialistája vagy, szépségápolási készítményeket forgalmaztok. A cég részéről nincs valamiféle elvárás azzal kapcsolatban, hogyan kell kinézni az alkalmazottaknak?

Nincs ilyen. Nálunk rengeteg nő dolgozik, mindenki igényes, a maga módján jól néz. Nincs írott szabály arra, hogy nekünk mindenképpen úgy kell megjelennünk a munkahelyünkön, mint akit skatulyából húztak ki. Erre nincs is szükség, hisz azért dolgozunk a szépségiparban, mert érdekel ez a téma, szeretjük sminkelni magunkat, szeretjük a szép ruhákat, nem feltétlen követjük az aktuális trendeket, inkább lefordítjuk őket a saját nyelvünkre. Arra használjuk a szépségápolási termékeket, hogy mi magunk jól érezzük magunkat a bőrünkben.


43 éves vagy, ereje teljében lévő, csinos nő. Így könnyű őszülni, gondolhatnánk, az ősz haj nem öregít annyira. Lehet, hogy 60 pluszosan már másképp gondolod majd?

Van egy meghatározó emlékem az ősz hajjal kapcsolatban, ami szintén megerősített a döntésemben. Fiatal lányként Párizsban jártam, benéztem egy kávézóba és az egyik asztalnál észrevettem egy 70 körüli, hihetetlenül vonzó nőt. Hófehér haját hátul összefogta, egyszerű ruhát és egy diszkrét gyöngysort viselt. Annyi elegancia, szépség volt a kisugárzásában, hogy megjegyeztem magamnak és eldöntöttem, én is így szeretnék majd megöregedni. A testtartása, a ruhája, a kiegészítő, amit viselt és persze a frizurája nagyon sokat számítottak a megjelenésében.



Igen, egy vagány ősz frizura biztos jobban elfeledteti az idő múlását, mint egy ősz, bedauerolt, „nénis” hajviselet.

Pontosan. Emlékszem, amikor nagymamám már idősebb korában abbahagyta a hajfestést, hirtelen mamika lett belőle. Megőrizte a berakott, rövid frizuráját, ami őszen még jobban öregítette. Anyukám, aki 70 éves festeti a haját, esze ágában sincs a nagyi sorsára jutni, Ő így érzi jól magát és ez a fontos.


Mennyiben változtatta meg az őszülő hajad a magadról kialakított képet? Érzel-e valami változást a világhoz való hozzáállásodban?

Eddig az életem felében behúzott hassal éltem, nyáron a strandramenés frusztráló élmény volt. Pedig nincs rossz alakom, világéletemben sportoltam, de soha nem voltam százszázalékig elégedett a külsőmmel. Ez volt az első év, hogy gond nélkül belebújtam a fürdőruhámba, eszembe sem jutott a narancsbőröm és felszabadultan vonultam a strandon. Szerintem az őszülésnek is köze van ahhoz, hogy elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. A fejemen is látszik, hogy nem vagyok húszéves, a mások által gondolt tökéletlenségek jól elférnek a testemen is. Már nem zavarnak engem.



234 megtekintés0 hozzászólás