top of page
  • antiagingshow1

Szeretnél te is 102 évig élni, mint Keleti Ágnes?


Napokban ünnepelte 102. születésnapját Keleti Ágnes, az olimpiák történetének legeredményesebb magyar női sportolója, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka, a Nemzet Sportolója. A közösségi média felrobbant a jókívánságokat tartalmazó posztoktól, amelyekből csa úgy áradt a szeretet. Nagyra értékeljük azt, aki ilyen hosszú életet mondhat magának, ráadásul, ha ennyi mindent tett le az asztalra.



Dokumentumfilm készült Keleti Ágnes életéről
Keleti Ágnes a napokban ünnepelte 102. születésnapját. (Fotó: Róth Tamás)

A Duna TV Keleti Ágnes 102. születésnapján vetítette a róla készült dokumentumfilmet, ami számomra feledhetetlen élmény volt. Oly szépen, hitelesen mutatta be a ma már szépkorúnak számító asszony mozgalmas életét, hogy egy percre sem tudtam levenni a szemem a képernyőről. Azontúl, hogy megismertem a világ legidősebb élő olimpiai bajnokának kitartó küzdelmeit, életének szomorú és boldogságos pillanatait, azon is elgondolkodtam, vajon hogyan sikerült ilyen sokáig egészségben, jókedvben életben maradnia. Mit tehetek én, 50 pluszos nő, hogy én is megéljem majd ezt a szép kort?


Élő csoda?

102 évig élni ma még csodaszámba megy, az ENSZ becslései szerint világszerte átlagosan csak százezerből hat ember éli meg a századik életévét. De ahogy megyünk előre az időben, a százévesek klubja folyamatosan növekszik: míg az 1960-as években még csak húsz-harmincezer ember érte meg a bűvös korhatárt, addig 2021-ben már 573 ezren. Ha így haladunk, a 21. század vége felé már senki nem csodálkozik azon, ha a családjában jó néhányan megünneplik a 100. születésnapjukat.

Magyarországon sajnos rosszabb a helyzet a születéskor várható élettartamra vonatkozóan: öt évvel vagyunk elmaradva az EU-s átlagától (utóbbi 80 év körül mozog). s ami még szomorú ebben a statisztikában, az az, hogy a magyarok életük utolsó évtizedét romló egészségi állapotban, kiszolgáltatottan töltik. Éppen ezért, már fiatalabb korban tenni kell azért, hogy velünk ez ne forduljon elő.


Vegyünk példát a kék zónák lakóiról!

Kék zónáknak nevezzük a földön azokat a helyeket, ahol a lakosság számához képest a legtöbb 100 év feletti ember él. A 2000-es évek elején Dan Buettner a National Geographic magazin munkatársa demográfusok, orvosok, statisztikusok segítségével igyekezett megtalálni ezeket a területeket és megfejteni az ott élő szépkorúak titkát. Azért hívják ezeket a helyeket kék zónának, mert a térképen kék tollal jelölték meg őket.

A kutatások öt régiót találtak, amelyek tudományosan bizonyítottan kiérdemlik a kék zóna nevet. Ezek a régiók: Szardínia szigetének Barbagia régiójában lévő Ogliastra nevű része, Ikaria szigete Görögországban, Okinawa szigetén Ogimi nevű falu (Japán), Costa Rica Nicoya nevű félszigete, valamint Kalifornia Loma Linda nevű települése (hetednapi adventista közösség).



Idős nő népviseletben
A kék zónákban élő emberek közösségekhez tartoznak. ( Fotó: Shreya Sharma)


A hosszú élet receptje

- A legszembetűnőbb tény, hogy mindegyik hely kellemes éghajlatú, közel fekszik tengerhez vagy óceánhoz. Nincs hideg tél, az itt élők sok időt töltenek a szabad levegőn, ami a D-vitamin szintjüket magasan tartja. Egész évben tudnak friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. A hidegmentesség másik előnye, hogy kíméli a szív- és keringési rendszert, valamint a léguti megbetegedések száma is alacsonyabb.


- A kék zónák települései falu méretűek, pár ezer fő lakik ezeken a helyeken. Nem ismerik a nagyvárosi stresszt, zajt, légszennyeződést. A lakosság közösséghez tartozik, családhoz, vallási felekezethez, senki nem magányos és kiszolgáltatott.


- Táplálkozásukra jellemző az önellátás. Mindenkinek van kiskertje, ahol maguk termelik a zöldséget és a gyümölcsöt. A kertek gondozása fizikai aktivitást igényel. Az emberek kevés állati fehérjét fogyasztanak, s a napi kalóriabevitelük is alacsonyabb, mint a nyugati jóléti államokban. Nem híznak el.


- A kék zónák lakóinak még idős korukban is van életcélja. Nem mennek nyugdíjba, nem vonulnak ki a társadalomból, hanem akár a család, akár más közösség aktív tagjai maradnak. S ha ez nem lehetséges, akkor a kerti munkában lelik meg az örömüket.


- A stresszoldásra van valami rutinjuk, képesek néha lelassulni, megállni, feltöltődni. Itt sem kell nagy dolgokra gondolni: az imádság mellett a szieszta, a séta a természetben, a nagy baráti beszélgetések is sokat segítenek.


Gének kontra életmód

Sokan szoktak arra hivatkozni, hogy úgyis mindent a genetika határoz meg, a szülői örökséget nem lehet egészséges életmóddal felülírni. Ez nem igaz!

A WHO hivatalos becslése szerint az egészségünket legfeljebb 30 százalékban határozza meg a genetikánk, 10 százalékban a számunkra elérhető egészségügyi rendszer, 60 százalékban pedig a környezetünk és az életmódunk.

Ennek tudatában tehát saját felelősségünk, hogy időben elkezdünk-e odafigyelni magunkra. Szokásaink megváltoztatásával, határaink feszegetésével, ha kell némi áldozatok árán elindulunk-e a 100 éves korhoz vezető úton. És testi, lelki, mentális egészségben fújjuk-e el majd a 100 gyertyát a születésnapi tortánkon.


Forrás:https://kekzona.hu/kek-zona/


Ezt is olvasd el!

Neked mi az antiaging stratégiád?


351 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page